Vajdaság Portál

Bajsán az utóbbi időben megnőtt a dohánytermelők száma. Sok termelő szerint korábban jobban kifizetődőbb volt ez az időigényes és igencsak fárasztó munka. Sajnos az utóbbi időben már mindig többet dolgozunk kevesebbért, tudtuk meg Szakál János bajsai dohánytermelőtől, aki több mint 11 éve foglalkozik dohánytermesztéssel.
Nem csak munkaigényes, de helyet és teret is biztosítani kell 1 hold dohány szárításának. Kezdjük csak az elején. János elmesélte, hogy a mi a vidékünkön, Észak-Vajdaság és Bácska területén a Berley típusú dohány terem meg a legjobban, próbálkoztak már más fajtával is a szakemberek, de ezen a talajtípuson és éghajlaton ez a fajta bizonyult a legmegfelelőbbnek
- Mennyire fontos a talajelőkésztés a palánta számára?
- Igen fontos szerepet játszik a talaj előkésztése, főleg a téli szántás tűnik a legmegfelelőbbnek. A tavaszi talán nem áll úgy össze, és nem fogja eléggé a fiatal palántákat. Ajánlani tudom, hogy ha valaki nem biztos a földje minőségében, akkor végeztessen talajvizsgálatot, miáltal hozzá értő agronómusok analizálják a földet, és kellő tanáccsal látják el a termelőt.
- Honnan szerzitek be a palántákat?
- A palántanevelést évekig mi végeztük, de már tavaly a felvásárló biztosította, mivel egy újabb fajta erősebb és ellenállóbb palántát dobtak a piacra. Ez a vizes palánta, amit úgy kell elképzelni, hogy - a szó szoros értelemben - a vízen úszva nevelkedik, és minden tápanyagot, amire szüksége van, azt a vízen keresztül kapja meg.
Ezen kívül a felvásárló még több mindent biztosít, amit később a dohány átvételekor levon a kapott összegből. Ezek: növényvédő szerek, fóliák, zsinórok. Nagy segítség nekünk kis termelőknek, hiszen nem mindenki tudja kifizetni a drága permetanyagokat, valamint a többi szükséges dolgokat.
- A palántázás kézzel vagy géppel történik?
- Hol hogy, amikor van elég tőkénk akkor géppel, amikor nincsen, akkor persze a barátok és a család segítségét vesszük igénybe, és kézzel palántálunk. A palántázást április végén és május elején kezdjük, ami ugyan csak hosszadalmas és fárasztó munka. Különösképpen, ha száraz az év, akkor mindenkinek jut egy kapa, és azzal készítjük elő az árkokat, majd megöntözzük, és úgy kerül bele a palánta.
- Szükség van tápanyagpótlásra?
- A dohány nem tartozik az úgymond kényes növénynek közzé, de mindenféleképpen szereti a tiszta földet, és nem igényel nagy kiadásokat, ami a tápanyag utánpótlását illeti, az egyszerű istállótrágya is megteszi. A rovarok ellen is megvan a megfelelő védelem, amit permetezéssel végzünk el, míg kicsi a növény addig lehet gépi permetezést használni, de ha már nagyobb, akkor a kézi permetezés marad. Mint említettem már a dohány szereti a tiszta földet, így a többszöri kapálás sem maradhat el
- Van e betegség a dohányok közt?
- Sajnos igen, akad egy fajta, amely szinte minden évben megjelenik, ez a fertő betegség. Ilyenkor az egész tövet el kell távolítani a földről, mert ez olyan, mint a vírusos betegség, ha nem gyógyítod, tovább terjed. A peronoszpórára való permetet, valamint a bogár ellenni és a gyomirtó szereket is a felvásárló biztosítja.
- A szedés is kézzel folyik?
- Igen, sajnos az egyik legnehezebbik része ezután következik, a szedés, amit általában aratás után kezdünk. Ez még nincsen gépesítve, azt hiszem, hogy ezt nem is lehet, mert a dohány levelének, épeknek és sértetleneknek kell, hogy maradjon.
Amikor a tőkén már 12-13 levél van, akkor kezdődik a szedés, általában két-három levelet veszünk le minden egyes alkalommal.
A 23-24 levénél tetejezni kell, ami abból áll, hogy le kell vágni a dohány virágát, eredményként erősebb, zsírosabb leveleket kapunk.
De viszont a fűzés az már gépesítve van, varrógéppel varrjuk fel a dohányleveleket, vannak, akik házi készítésű, úgymond tekerős gépet használnak, ami szintén árammal működik, de akadnak még akik nem mondanak le a hagyományos módszerről sem és tűvel fűzik fel a dohányt, talán ez az egyik leglassúbb és legfárasztóbb folyamata az egésznek.
A fűzésnél még el kell mondanom, hogy csak az Európai Uniós szabályoknak megfelelő kócmadzagra szabad fűzni.
- A szárítás hogyan történik?
- Mi előszárítást is végezünk, ami abból áll, hogy egy erősebb szárítóba akasztjuk a felfűzött dohányt, aminek a súlya igen csak nehéz, és itt hagyjuk pár napot száradni, amikor már a kötelek meglazultak, akkor átrakjuk őket a nagyszárítóba, és a bálázásig itt tároljuk.
- A bálázásnál is vannak követelmények?
- Igen, általában december és január folyamán van a bálázás, és egy-egy bála nem lehet nehezebb 40-50 kg-nál. De itt még nincs vége a folyamatnak, mert az erre képzett szakemberek osztályozzák a bálákat 1-töl 5-ig, valamint nézik a nedvességtartalmat, zsírosságot, és a színét. Minden bála átesik ezen a folyamaton. És annak a termelőnek, akinek az átadáskor megvolt a kért mennyiség, és jó osztályzatot is kapott az átadott dohányért, szép jövedelemre tehet szert.
- Ezután gondolom már csak a jó része, következik?
- Igen, a kifizetések, ami hát nem mindig volt zökkenőmentes, de még nem volt rá példa, hogy ne fizessen ki bennünket a felvásárló. Panaszra nem lehet okunk, hiszen minden alkalommal részesülünk prémiumba, és előlegben.
Az idén már elkezdődtek a szerződéskötések, és minden évben akad egy-két újabb termelő, akik megpróbálkoznak a pénzkereseti lehetőség e-fajtájával.
A kitartóbbaknak sikerül, de sajnos mindig vannak, akik hamar feladják, mert, nem elég csak elpalántálnia a dohányt, a java része még csak ezután következik.
Ha valaki úgy gondolja, próbálja meg és fél év munka után elégedetten költheti a megkeresett pénzét.
Dohánytermesztés (19 kép) >>

Lackó Tünde