Az angol beteg

A könyv főhőse, a titokzatos "angol beteg" - mint kiderül, magyar gróf -, Almásy László valóban létező személy, kitűnő repülő és repülési szakértő, Afrika- kutató. Ondaatje könyve azonban nem az ő életregénye, alakját a szerző meglehetősen átírta, átértelmezte, jóllehet egyik legnagyobb felfedezését, a szaharai sziklarajzok egyik legszebb produktumának meglelését leírja a könyvben. A mű azonban másról szól. Mindenekelőtt egy kicsiny társaságról, négy emberről, akik a második világháború végén egy olaszországi kastélyban élnek: egyikük halálos betegként (ő Almásy gróf), másikuk, Hana betegápolóként, harmadikuk, Kip tűzszerészként, negyedikük afféle lógósként, akinek céljaira csak lassan derül fény. A világtól elzárt, a háborútól mégis körülvett kicsiny szigeten bontakozik ki a négy ember drámája.(Libri)

A főhős maga is író volt

Az Almásy-család köznemesi (és nem grófi!) ágából származott. Almásy György (Ázsia-kutató) második fiaként, a magyarországi Borostyánkő várában született. Édesanyja Pittoni Ilona volt.
Műszaki tanulmányokat folytatott London mellett, majd az I. világháború alatt pilóta volt. Vékony, magas termetű, nagy teherbírású, sportos alkatú ember volt.
A technikai érdeklődése vezette először Afrikába is. 1926-ban a grazi Steyr autógyár megbízásából utazott oda, hogy egy személygépkocsit próbáljon ki a rendkívüli körülmények között. Eközben bejárta a Kairó környékét. 1929-ben két Steyr gépkocsival Kelet-Afrikából indulva átszelte Afrikát, az útvonal rendkívül nehéz, változatos terepen vezetett Kairóig. Az 1930-as években több expedíciót vezetett a Líbiai-sivatag ismeretlen területeinek kutatására. Közreműködött az egyiptomi sportrepülés létrejöttében.
A Líbiai-sivatag déli részén fekvő 1900 méter magas Uveinat-hegység barlangjaiban, és a Gilf Kebir fennsík lábánál fekvő völgyekben prehisztorikus lelőhelyeket, sziklafestményeket fedezett fel, köztük a híres Úszók barlangját (Wadi Sura) is. Az expedíció tagjaként utazó Kádár László, később a magyar földrajztudomány jeles személyisége, fontos megfigyeléseket és megállapításokat tett a sivatagi homokformák, a dűnetípusok stb. kialakulásával kapcsolatban. Almásy 1934-ben és 1935-ben térképezte fel a Szahara közepén található Nagy homoktenger nevű hatalmas homoksivatagot.

Magyarabok [szerkesztés]
Tudósított arról, hogy a Nílus egyik szigetén egy „magyar” nevű berber törzs él, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok, majd katonák leszármazottai.

Háború [szerkesztés]
1941-ben behívták a hadseregbe, és tartalékos tisztként az Rommel által vezetett Afrika Korpshoz került, ahol nagy távolságú sivatagi felderítőként szolgált. Budapestre visszatérve szerepet vállalt az üldözött zsidók mentésében. A háború után állítólagos náci kémként letartóztatták, és perbe fogták, de a népbíróság bűncselekmény hiányában felmentette.
Később angol segítséggel Egyiptomba szökött, ahol gépkocsik értékesítésével foglalkozott. 1951-ben európai útja során súlyosan megbetegedett vérhasban, amelyből Salzburgban nem tudták kigyógyítani. Sírja a salzburgi köztemetőben található.

Könyvei [szerkesztés]
• Autóval Szudánba (Bp., 1927)
• Az ismeretlen Szahara (Bp., 1934)
• Levegőben, homokon (Bp., 1937)
• Suhanó szárnyak (Bp., 1937)
• Rommel seregénél Líbiában (Bp., 1943)

Könyvek Almásy Lászlóról
• Török Zsolt: Salaam Almásy. Almásy László életregénye (Bp. 1998, Eötvös Kiadó)
• Krizsán László: A sivatag titkait kutatta (Vasszilvágy 2005, Magyar Nyugat Könyvkiadó)
• Kubassek János: A Szahara bűvöletében. (Bp. 1999, Panoráma Könyvkiadó)

Forrás: Wkipédia
Az igazi angol beteg énvoltam,aki a ciánszennyeződés elől Londonba menekültem és négy hónapig laktam egy pad alatt télen.Az Angol Királynő parkjában. A két kiló megmaradt kekszet Kölnben ettem meg. Volt rá idő.

Az igazi Almásy
II. világháború előestéjén azonban távoznia kellett a sivatagból. Hiába ajánlotta fel szolgálatait az angoloknak majd az olaszoknak, mint gyanús személynek vissza kellett térnie Budapestre. Az események szinte végzetszerűen sodorták -meggyőződése ellenére - a német hadsereghez.
A nemzetközi hírű sivatagi szakértőt, a magyar légierő tartalékos főhadnagyaként 1940-ben a német hadsereghez vezényelték. A Rommel-vezette Afrika Korps kötelékében sivatagi felderítőként több sikeres titkos akciót hajtott végre.
1942-ben két német kémet juttatott el Líbiából Egyiptomba a sivatagon keresztül, mélyen az ellenséges vonalak mögé, egészen a Nílusig hatolva. A Salaam- hadművelet egyike volt a háború legkalandosabb, titkos vállalkozásainak. Almásy két német ügynököt juttatott el Líbiából a sivatagon és a szövetséges vonalakon keresztül Egyiptomba. Almásy azonban - amint a korabeli fénykép bizonyítja - egyenruhát viselt és a katonai akció parancsnoka volt, nem ügynök! Az ugyancsak felbukkanó, rosszindulatú rágalmakkal ellentétben ő sem volt náci, ahogyan a háborúban szolgáló német és magyar katonák százezrei sem voltak azok...
A II. világháború után Budapesten letartóztatták, majd a fogházban kegyetlen körülmények között elviselt kínzások hónapjai után a Népbíróság végül felmentette a háborús bűnök vádja alól.
Almásy 1947-ben - angol titkosszolgálati segítséggel (!)- visszatérhetett Egyiptomba, ahol folytatni szerette volna korábbi kutatómunkáját. Ehelyett azonban luxusautók behozatalával kellett foglakoznia.
1951-ben, európai tartózkodása közben Salzburgban megbetegedett egy korábbi súlyos fertőzés következtében. A Wehre-klinikán hunyt el, sírja ma az emlékét ápolók jóvoltából a salzburgi köztemetőben ismét látható.

Utóhang
Az igazi Almásy László személye iránt még mindig világszerte nagy az érdeklődés. A nemzetközi sajtóban számos kétes híresztelés kering vele kapcsolatosan. Londonban él a brit titkoszolgálat egykori tisztje, aki 1942-ben az éteren keresztül követte Almásyt, majd évtizedek múltán szenvedélyes Almásy-kutatóként eredt a titokzatos személy nyomába. Jean Howard az angol titkosszolgálat egykori munkatársa, azt válaszolta a New York Times riporterének arra a kérdésére, hogy vajon melyik oldalon is állt az igazi Almásy:
"Ha állt is valamelyik oldalon egyáltalán, azt gondolom, igazából magyar volt." (Török Zsolt)

Betegként is hős marad nekünk
Kubassek János, geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója:Almásy László a magyar földrajzi utazások történetének lenyűgöző egyénisége volt, akinek az egész életútja bővelkedett a kalandokban, meglepetésekben, indulatokban, megpróbáltatásokban. És ez az élet, ami egy kis városkában, Borostyánkőn kezdődött, a borostyánkői várban, ott jött a világra. Édesapja Almásy György, híres Ázsia-kutató volt, a Tiensan felfedezésében szerzett nagy érdemeket. Az ő esetében is érvényes a mondás: az alma nem esik messze a fájától.
A fia folytatta ezt az örök nyugtalansággal, kíváncsisággal teli életet. A kőszegi gimnáziumban, majd a grazi középiskolában végzett tanulmányai után került ki Angliába, és ott töltött évek alatt a cserkész mozgalommal is kapcsolatba került és kitűnően elsajátította az angol nyelvet.
Amikor 1926-ban egy stejer gépkocsival Eszterházy Antal társaságában elindult Afrikába, eljutott a mai Szudán területén található Ginder folyó vidékére és erről írt egy kitűnő könyvet: Autóval Szudánban címmel. A könyv és az utazás nagy visszhangot váltott ki, és ő pedig beleszeretett a föld egyik legkietlenebb vidékébe, a Szaharába.
Megindult egy nagy versenyfutás: angol, francia, brit kutatók között, és Almásy is ennek a versengésnek vált a részesévé.
Részlet: Paikert Alajos beszámol az Almásy - Sir Clayton féle sivatag-expedíció előkészületeiről:"Almásy László Ede és az angol Sir Rabat Clayton rendkívül érdekes és igen nagy tudományos jelentőségű expedíciót vezetnek Afrikában, melynek előkészületeinél Alajos fivéremmel együtt én is ott voltam. Lent a szudáni határ mentén, Egyiptomban a líbiai sivatag mai napig is felfedezetlen mélységeiben, az Uveinat gránit hegységétől kiindulva keresik a legendás hírű, titokzatos Zarzura oázist, ahova fehér ember még nem tette be lábát.
A képek a sivatagi próbaútról készültek, ahol részint a lánctalpas autók munkáját, részint azt figyeljük, hogy a repülőgépek hogyan tudnának a sivatagi talajon boldogulni. Az expedíció jelenleg teljes munkában van, és minden remény meg van arra, hogy Almásy László Ede a magyar népnek egy fontos felfedezéssel egy újabb tudományos dicsőséget fog hozni."
Kubassek János:Zarzura felfedezését nagyon hosszú kutatómunka előzte meg. Ezt senki nem tudta pontosan, hogy hol van, csak azt, hogy valahol a Gilf Kebir térségében. A beduinok a sivatagi tábortüzeknél különböző meséket, legendákat elevenítettek fel, hogy tejjel-mézzel folyó kánaán van itt, egy olyan oázis, ami teli van kincsekkel, ahová eljut az ember, akkor a földi kánaánba, az Eldorádóba érhet. De ezt az oázis senki nem találta meg.
Almásy László érdeme, hogy 1932. május 1-én repülőgépes felderítő útról bukkant arra a három völgyre, amelynek a középső völgyét a levegőből tudta dokumentálni és bebizonyosodott, hogy ez az a hajdani híres oázis, Zarzura.
Részletek Almásy László és Sir Clayton afrikai sivatag-expedíciójáról:"A tudományos világ nagy érdeklődéssel kísérte az Almásy-Clayton féle expedíciót, amelynek célja volt: felfedezni a líbiai sivatag elveszett, legendás hírű Zarzura oázisát, Afrika térképének ezt az egyetlen, eddig még ismeretlen foltját. Az expedíció bázisát a köves, és kietlen sivatagba kellett felállítani. Innen indultak el a bátor kutatók autóikon, amelyeket a nehéz úttalan utakra különleges felszerelésekkel láttak el. Innen startolt az expedíció féltett kincse, a Moy nevű kis sportrepülőgép célja felé. Vízzel ellátta őket a sziklás Uveinat oázis barlangjának kristálytiszta forrása. Útjaik során a Gilf El Kebir hegység egyik völgyében sikerült felfedezni a líbiai sivatag elveszett, legendás hírű Zarzura oázisát."
(Egy televiziós interjú)

Kerekes Engliskranker Tamás

Belépés

BIZTONSÁG
A biztonság érdekében
Image CAPTCHA
Írja be a képen látható karaktereket

Lapjaink

Cégkatalógus
Poslovni adresar Vojvodine
Délvidéki eseménynaptár
Vajdaság Portál